Rodenstock Eurynar - 100 éves bajor arisztokrata az afgán tákolmányon

Konkrétan szilveszter este csaptam le az Ebay-en erre a sárgaréz objektívre. 

" Doppel Anastigmat Eurynar 1:6.8 F=24 cm G.Rodenstock München "

A németországi eladó jelentősen levitte az árát, mivel a kutyának se kellett. A sárgaréz tubus egy merő karc mindenütt, sőt a legelső gyűrűből egy kis darab is hiányzik.

A szériaszám alapján teljesen egyértelmű, hogy 1920 előtt és 1910 után készült. Valószínűleg az I. Világháború idején. 

A Rodenstock hatalmas történelmű német gyártó. 1877 óta gyártanak lencséket és még ma is sikeresen működnek. A cég sokoldalúságára jellemző, hogy 1899-ben már UV védelemmel ellátott napszemüvegeket is gyártottak. Fotósok főleg a nagy-formátumú lencséiről ismerik.

Az Eurynar egy dupla gauss rendszerű anasztigmát objektív - azaz a három fő optikai leképezési hibára -köztük az asztigmatizmusra - korrigált. Ez manapság teljesen alapértelmezett a legolcsóbb obi esetén is, de 110 éve még komoly marketing érv volt.

Egy másik érdekesség, hogy ennek a négyes lencserendszernek minden eleme között légrés van. 

Ez sajnos azzal is jár, hogy összesen 8 üvegfelületen tud lerakódni szennyeződés. Ebből könnyen hozzáférhető a két külső, viszonylag hamar eljutottam a blendéhez és a két legbelső homorú felülethez, de a két szélső légrés örökre összegyógyult. 

Így kénytelen voltam tudomásul venni, hogy az ott összegyűlt mocsok a következő 1-2 ezer évben ott marad.

Sajnos néhány karc is került az üvegre. Ez amúgy nem zavart annyira, már megtanultam, hogy egy-két karc az objektíven nem a világvége - a képeken nem fog látszódni. 

  

Kb. fél évvel ezelőtt készítettem egy nagy-formátumú "doboz-kamerát", amivel 18x13-as fotópapírra tudok exponálni.

A doboz mérete kb. 180-as gyújtótávolságig biztosít elegendő helyet a kezeléshez. A 240mm-es objektívhez készítenem kellett egy jó nagy előtétdobozt, hogy közelre is tudjak fókuszálni.

Hát mit mondjak? Oda vagyok a rajzáért!

Régi Forte papírra exponáltam, és a közelmúltban kevert Parodinal-ban hívtam elő.

Kicsit belenagyítva jól látható, hogy az élességgel nincs probléma...

...de a mélységélesség döbbenetesen vékony.

A sok karc és ragacs a belsejében eléggé lágyítja a képet, de ez nem annyira zavaró. Van egy sajátos "bukéja". Ha steril képet szeretnék, akkor használhatom a 210-es Poloxer-t.

A saját fél-laikus tudományosan megalapozatlan elméletem, hogy a dupla gauss lencsék -főleg a régiek vagy elavultak - gyakran produkálnak "csavarodó háttérmosást". Ennek a darabnak hatalmas a képköre, egy régi katalógus alapján akár a 38 cm-es átmérőt is kirajzolhatja. Így elég reménytelen a 18x13-as negatívméreten csodát várni, de az alábbi fotón már sejlik valami:

Ezeket a sorokat még februárban írtam, így a fényviszonyok legjobb esetben is csak több másodperces expókat engedtek. Ennek ellenére egy portré kísérlet többé-kevésbé sikerült.

A képen Béla, aki 6 másodpercig volt képes könyéktől felfelé mozdulatlan maradni, pedig egy kutya (fekete folt alul) folyamatosan zaklatta

 Jó lenne az Eurynar-t többet használni, tesztelgetni, de elég időigényes. Mármint általánosságban az "afgánozás".