2021. szilveszteri fogadalmam volt, hogy egy darabig nem veszek semmilyen fotós cuccot. Így aztán még éjfél előtt gyorsan megrendeltem ezt az objektívet, hogy megelőzzem az elvonási tüneteket.
Nem is tudtam igazán mit vásároltam, de Voigtländer volt, régi, és 7990 Ft. Nem lehetett ott hagyni.
A sorozatszám alapján egyértelmű, hogy 1903-ban vagy 1904-ben készült. Talán valamilyen síkfilmes nagyformátumú fényképezőgép tartozéka lehetett. A vásárlás pillanatában a legöregebb fotós kütyü volt a gyűjteményemben.
A Dynar egy ún. "Heliar" típusú objektív.
A XX. század hajnalán Carl August Hans Harting tovább akarta fejleszteni a
Cooke triplet-et. Az egyszerű háromtagú lencserendszerből megszületett az öttagú Heliar, a két szélén ragasztott elemekkel.
A tervező és a gyártó a következő években folyamatosan variált a konstrukció részleteivel és az elnevezésekkel, de a lényeg megmaradt: a forradalmi 5 tagú lencse.
A következő évtizedekben a nagy fényerőjű változatok (f 3,5 és 4,5) keresett és népszerű portré objektívek lettek, amelyek majdnem olyan dicsőséget hoztak a Voigtländer-nek, mint 80 évvel korábban a Petzvál. A 6,5x9 és 9x12-es síkfilmes Voigtländer kamerák (Altus, Bergheil) csúcs-objektíve volt.
Készült belőle középformátumú a
Bessa sorozatra, és kisfilmes avagy "full-frame" is, de utóbbi már egy modernizált design. Így tulajdonképpen Heliar-t manapság is használnak.
Az "aranykor" a XX. század első fele volt, amihez több legenda is kapcsolódik, de erről majd egy másik posztban.
Szóval ez csak egy f 6-os maximális blendenyílású Dynar, de ugyanazok a csodálatos üvegek találhatóak benne, ugyanabban az elrendezésben, mint a Heliar-okban.
 |
| a birodalmi szabadalom is megerősíti a Heliar rokonságot |
Nagyon mocskos volt és teljesen összeragasztotta valami dzsuva, amit valószínűleg kenőanyagnak helyezett bele valaki, valamikor az elmúlt 120 évben. Látni akartam mi van a kosz alatt és mit tud egy 120 éves fotográfiai eszköz - muszáj volt kitakarítani!
Az első kihívás a szétbontás volt.
Az ilyen nagyobb szerkezeteket általában puszta kézzel szoktam széttekerni, de ez reménytelenül mozdulatlan maradt.
Gondolkodtam rajta, hogy valami fogóval neki esek, de ez a tubus alumíniumból van, így garantáltan nyomot hagyott volna rajta.
Némi agyalás után eszembe jutott egy trükk, amit valahol az interneten láttam. Úgy kell megfogni a gyűrűket, hogy az erő egyenletesen oszoljon el a felületen. Először szigetelőszalagot raktam a palástra, majd nagyméretű aba bilincseket. Természetesen a csavarnál fogtam rá bilincsre így nem volt nagy kockázata a sérülésnek.
Nagyon nehezen adta meg magát. Az egyik oldalt végül satuba kellett fognom, miközben a másikat egy vízpumpafogóval tekertem. Pár percnyi türelemjáték és feszegetés után egyszer csak egy halk reccsenéssel megindult.
Miután minden üvegfelülethez hozzáfértem, szépen sorban megpucoltam az összes lencsét. Desztillált víz elég volt.
Óriási élmény volt megtisztítva látni.
 |
| az egyik tag tisztítás előtt... |
 |
| ...és utána |
A lencsék után jött a blende.
Csodálatos 13 lamellás szerkezet - rettenetesen mocskos állapotban.
Órákig sikáltam mindennel. Desztvíz, alkohol, benzin, WD40 ... aztán elölről újra.
Túl szép nem lett, de könnyen jár, zárja a fényt, amíg nálam van így marad.
A 180-as gyújtótávolság alapján ideálisnak tűnt a papírnegatívos dobozkamerámhoz.
18x13 cm-es papírra exponáltam vele - nem okozott csalódást.
 |
| Először lámpafénynél próbáltam ki, de a papír a napfényt szereti |
Valamikor tavaly október végén sikerült pár kísérletet végezni a szabadban és nagyon szépen tette a dolgát
Idén nyáron sikerült befejezni egy másik régi tervemet - építettem egy nagyobb (18x24-es) doboz kamerát. Erről majd egy másik posztban beszámolok. Ki akartam próbálni, hogy a Dynar kirajzolja-e a 18x24-et. Sajnos a 180-as gyújtótávolsághoz képest nagyon nagy volt a doboz, így csak egy nagyon közeli képet tudtam készíteni.
Azóta azon töröm a fejem, hogyan tudnám erre a formátumra használni, anélkül, hogy drasztikusan átépítsem a dobozt.
Ami egyértelmű tanulság, hogy a papírnegatívozás nagyon szórakoztató hobbi és az öreg objektíveket nem szabad hagyni elkallódni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése