szovjet távmérős kamera wellness

 

Többször írtam már a szovjet Leica utánzatok első generációjáról. Ezek szinte azonosak a zseniális német eredetivel, viszont bárki számára könnyen elérhetőek. Amennyiben találunk egyet a nagypapa hagyatéka között, szerintem pazarlás polcdíszként gyűjteni vele a port vagy elherdálni pár ezer forintért. Egyszerű szerkezetűek, nem lehetetlen újra működésre bírni őket. Nekem már legalább egy tucatszor sikerült.

Pár hete egy Facebook poszt kapcsán néhányan arra kértek, hogy írjam le részletesebben, hogyan történik egy ilyen takarítás-kozmetikázás. Szándékosan kerülöm a felújítás szót, mert ez nem az.

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy egy elhelyezzek egy „disclaimer”-t.

Aki tovább olvassa és esetleg utánam csinálja a leírtakat vegye figyelembe, hogy nem vagyok szakember. Az itt leírtak nem feltétlenül szakszerű beavatkozások. Csak olyan kamerával játsszunk „szerelősdit”, amelyek nem pótolhatatlanok. Tegye ezt mindenki saját felelősségére! Egyetlen rossz mozdulattal örökre működésképtelenné tehetünk egy jobb sorsra érdemes készüléket. Aki megteheti, forduljon szakemberhez (feltéve, hogy talál). Én azért vágtam bele önállóan a "beavatkozásba", mert egy 5000 Ft-ért vásárolt fényképezőgépre 20.000 Ft-os javítási ajánlatot kaptam garancia nélkül és bizonytalan határidővel. Valószínűleg sokan szembesültünk már hasonló helyzettel.

A Fed vagy Zorki egyesek (és a későbbi generációk) általában két fő problémától szenvednek. Az egyik a lelassult, pontatlan zárszerkezet, a másik a fényáteresztő redőny. Utóbbinak két oka is lehet, ebből most csak az öregedésből eredő kirepedezéssel fogunk foglalkozni.

Szükségünk lesz néhány szerszámra és segédanyagra:

műszerész csavarhúzó – lapos. Sajnos az ötvenes években a csillagcsavar még nem volt túl elterjedt. Ez azért gáz, mert a gyakorlatlan kéz könnyebben kicsúszik a laposcsavar nútjából, ami aztán felszánthatja a burkolatot. Érdemes több méretet is bekészíteni.

csipesz - megfogni az apró csavarokat

fültisztító pálcika – ez kb. 300 Ft. és minden szupermarketben lehet kapni.

alkohol/sebbenzin – gyógyszertár

ízlés, hit és szakértelem szerint: műszerolaj, gépzsír, óraolaj, WD 40

körtepumpa, sűrített levegő spray

konyhai törlőkendő

papír, ceruza

minőségi fekete alkoholos filc

Rendezett kényelmes íróasztal, olvasólámpa (szemüveg, ha kell) nyugalom, idő.

Kezdjünk neki!  

A "lusta" zár oka a több évtized alatt kiszáradt, megkeményedett gépzsír, ami ahelyett, hogy csökkentené a fogaskerekek súrlódását, növeli azt. 

Ezt a jelenséget már bemutattam a régi szovjet objektívok újrakenésénél. A megoldás: a régi gépzsírt fel kell oldani és minél többet el kell távolítani, a helyére pedig új kenőanyagokat kell juttatni. Ehhez egy kicsit szét kell szedni a vázat.

Először vegyük le az objektívet. Menetes, egyszerűen le kell csavarni. Majd vegyük le a gép alját is (ahol a filmet töltjük bele) és húzzuk ki az orsót – ezeket tegyük félre.

Következő lépésként vegyük le az objektívtartó foglalatot. 4 darab csavar tartja, és alatta papír alátétek vannak. Ezekre nagyon vigyázzunk! Ha elszakad vagy meggyűrődik, nagyon nehezen pótolható.

A csavarok helyét jegyezzük meg! Minden csavart az eredeti furatba lehet a legkönnyebben és legbiztonságosabban visszarakni. Amennyiben bármely csavar nehezen akarna kijönni, akkor érdemes egy WD 40-nel átitatott fültisztító párcikával megsimogatni a fejét.

A váz belsejében ellendarabok vannak, ezeket csipesszel óvatosan ki kell emelni.

Ha ez megvan, akkor a vázat és a fedelet összekapcsoló 5 csavart kell kitekerni. 3 elöl, 2 hátul. 

Ekkor már szépen elkezdenek gyűlni az asztalon a csavarok. Hogy elkerüljük az idegösszeomlást, érdemes egy tálcára papírlapot helyezni, amelyre vázlatosan felrajzoltuk a gép főbb elemeit és a csavarok helyét. Erre helyezve az alkatrészeket és a csavarokat - később sokkal egyszerűbb lesz az összeszerelés.

A csavarok gyakran zöld rézoxiddal szennyezettek. Ezt könnyű eltávolítani. Először alkoholos pálcikával töröljük fényesre azután ízlés szerint jöhet egy WD 40-es simogatás (nem kötelező).

Még négy csavart kell kiszedni az előlapról az objektív foglalat körül, ezután le lehet húzni a vázat a felső részről.

Nagyon vigyázzunk a távmérő karjára, nehogy letörjük vagy elhajlítsuk, miközben húzzuk lefelé a vázat.

A távmérő kar nyíllal jelölve

Ennél a fázisnál ki fog hullani a filmfeszítő lap és a két laprugója. Amikor majd visszarakjuk a laposabbik fele kerül alulra.

Mivel semmi sem rögzíti a vázhoz, így kell majd megfogni a filmfeszítőt, amikor visszarakjuk a zárszerkezetet a felső résszel. Nehogy elfelejtsük a rugókat!

Amikor kihúzzuk a gép lelkét, már hullani fog a szemét a belsejéből. 

Ami nagyon érdekes, hogy apró filmdarabok szinte mindig vannak a hulladékok között. Nyilván ezek sem segítették a zár működését. Körte pumpával vagy sűrített levegős spray-vel próbáljunk minél több mocskot kifújni a gép belsejéből.

Ha mindent jól csináltunk, akkor kb. az alábbi látvány lesz előttünk:

Most jön a lényeg. Végig kell menni, minden surlódó, gördülő alkatrészen (főleg a fogaskereken) és a fültisztító pálcikával alkohollal alaposan át kell itatni. Nagyon óvatosan! A vászonra és főleg a ragasztásokra nem kerülhet! Egy másik száraz pálcikával fel kell itatni a feloldott szennyezett zsírt. Lehet próbálkozni sebbenzinnel is, de még óvatosabban, mivel ez még az alkoholnál is jobban roncsolhatja a nem fémből készült részeket.

Ha sikerült valamennyire megtisztítani a hozzáférhető mozgó alkatrészeket, akkor jöhet az új kenőanyag felhordása. 

Itt megint muszáj egy pillanatra megállnom és felhívnom a figyelmet akciónk amatőr voltára. 

Egy profi műszerész erre célra biztosan speciális olajat használna. Csak annyit és csak ott amennyi és ahol szükséges. Viszont mi nem bontottuk szét a szerkezetet, csak leszedtük a burkolatot. Nem férünk hozzá az összes tengely perselyéhez, nem tudjuk pontosan melyik fogaskerék vagy rugó milyen funkcióval rendelkezik. Ezért a legtöbb és legjobb amit tehetünk, hogy óvatosan és mértékkel minden hozzáférhető mozgó alkatrészt ellátunk kenőanyaggal. Én próbáltam műszerolajat, szilikonzsírt is, de a WD 40 vált be legjobban. Tudom, hogy ez rettenetes kendácsolásnak hangzik, de ez a tapasztalat. Van olyan Zorki és Fed is, amely több, mint egy éve esett át egy ilyen kezelésen és ma is tökéletesen működik. Valószínűleg az a magyarázat, hogy a többi kenőanyaggal szemben a WD40 bekúszik oda is, ahová a zsírt vagy az olajat nem tudom bejuttatni. A kezelés előtt és után is érdemes alaposan, többször megjáratni a zárat. Előtte azért, hogy kihulljon az összes por, piszok, törmelék, ami a váz miatt eddig nem tudott, és közben megfigyelhetjük a zár működését. Melyik fogaskerék mennyit mozog, hová kell a több vagy kevesebb kenőanyagot juttatni. Utána pedig értelemszerűen azért érdemes mozgatni a zárat, hogy a kenőanyag eljusson minden felületre. 

Minden záridőt ki kell próbálni. FIGYELEM! Záridőt csak felhúzott állapotban lehet állítani! Főleg a "B" és a lassú idők szoktak problémásak lenni.

Így működik a "B" (ami néha "Z") a wellness kezelés után:

 

Ezzel meg is oldottunk a leggyakrabban előforduló problémát, amely szinte minden FED-et és Zorki-t súlyt.

A másik - sajnos nagyon gyakori - probléma a redőny kirepedezése. 

A redőny fekete vászonból készült és a filmfelőli oldalát gumiszerű anyaggal volták be a fényzárás fokozása végett. 

Rettenetesen néz ki, de ez még simán menthető (fotóztam vele javítás után)

Nem tudom melyik viseli meg jobban ezeket az öreg gépeket? A sok évtizednyi használat vagy a hasonlóan hosszú tétlenség. Volt dolgom olyan ruszki távmérőssel, amely 1955-től 1996-ig biztosan rendszeresen használatban volt, minden évben. Több négyzetmilliméteres darabokban vált le a rugalmas borítás a vászonról. Az előző képen egy 40 évig feltekert állapotban tartott redőnyt láthatunk, ez sem úszta meg a töredezést.  

Egyik alkalommal egy különösen szép állapotú gép kitakarítása után - a lámpa felé fordítva - ehhez hasonló látvány fogadott:

Mivel veszteni valóm nem volt, gondoltam egy vadat és besatíroztam Snowman alkoholos filccel.

Legnagyobb meglepetésemre halványodtak a "világító" pontok. Így vártam egy pár perc száradási időt és merőlegesen is besatíroztam. Ekkor már alig eresztette a fényt. Ugyanezt elkövettem a túloldalon is, valamint felhúzott állapotban is ellenőriztem. Azóta legalább 5 alkalommal végeztem ilyen "fényszigetelést" és mindegyik tökéletesre sikerült. 

Volt ilyen is:

Mázolás után. Az óriási kráterek ellenére fényzáró 

Néhány dologra oda kell figyelni:

- mindig várni kell pár perc száradást, az egyes rétegek között.

- minden réteg után járatni kell a zárat (többször!)

- általában a súlyosabb állapotot a felhúzott állapotú redőnyön lehet találni.

Ha ezekkel megvagyunk, szépen menjünk végig minden ponton visszafelé és rakjuk össze a gépet!

Sikerült? Gratulálok van egy használható szovjet Lejkád! Tessék használni!

Ezek után már csak levezetésképpen iderakok néhány fotót egy Zorki egyesről, amelynek újrafényeztem a vulkanit borítását. Szó szerint milliméter vastagságú zsíros dzsuva borította a vázat. Talán valami böllér használta és tepertőt fotózta évtizedeken át?

Először megpróbáltam mosószappannal és fogkefével lebontani, de nem lett tökéletes, több nekifutás után sem. 

Utána alkoholos vattával, törölgettem, de az se hozott le mindent. Viszont kaptam egy száraz porózus felületet, amely kiváló alap volt a festéknek.

Úgyhogy "lemaszkoltam" és kapott két réteg fekete lakkot.

A külső felületet mindig letakarítom desztvizes vagy alkoholos pálcikával, de érdemes megvizsgálni az eldugott réseket is. A használt pálcikák végét ollóval ferdén levágva kiválló célszerszám.

Ahol van lehetőség javítani egy kis tisztítással, fényesítéssel - érdemes megcsinálni. Az objektív karja is egészen szépen csillog a kosz alatt.

A végeredmény egészen pazar lett: