A mobilteló kinyírta a fényképezőgépet

Az emberiség mostanában, átlagosan 120 milliárd (120.000.000.000) fényképet készít havonta. Szinte biztos, hogy több fotót készítettünk az elmúlt 10 évben, mint előtte összesen. Ennek ellenére utoljára a 70-es években értékesítettek olyan kevés fényképezőgépet, mint 2021.-ben.

A magyarázat elég nyilvánvaló - manapság az amatőrök a mobiltelefonjukkal fotóznak. Az összes nagy múltú fényképezőgép gyártó szenved és próbál túlélni. 

Xiaomi Redmi 8T hátsó szemei

Hogyan jutottunk ide?

A 90-es években még csak álmodoztunk az ún. "kamerás-mobilról", de az első (elég szánalmas) próbálkozások már 2000-ben megjelentek. 

2002-ben a SHARP GX-10 0,1 Mpixel méretű képeket készített, amit a 120x160 pixel felbontású, másfél colos átmérőjű kijelzőn nézegethettünk. Amúgy elég menő cucc volt, amennyire vissza tudok emlékezni. Én ebben az időszakban egy Nikon Coolpix E885 tulajdonosa és felhasználója voltam, ami 3,2 Megapixeles képeket készített egy 1/1,8 inches szenzorra. Zoom-objektívje 38-tól 118mm-ig állítható gyújtótávolságú volt (35mm-re átszámolva) Joggal érezhettem úgy, hogy a telefonokba épített kamerák semmire se jók, és ez egy zsákutca a fejlesztésekben. Konkrétan kiröhögtem azokat a szerencsétleneket, akik több havi fizetésért vásároltak egy telót és azzal próbálták életük fontosnak ítélt pillanatait megörökíteni.

2007. januárjában jelent meg a számomra etalonnak számító Nokia 6300. Elegáns biznisz telefon. Pici, masszív és tökéletes. A lenyűgöző 2 colos, színes kijelző 240x320-as felbontással, 16 millió színben pompázott. Beépített digitális fényképezőgépe 2 megapixeles felbontású volt. A 6300i változatban már microSD kártya foglalat is volt, ami akár 2 GB-os méretűt is tudott fogadni - ez még ma is elfogadható méret képek tárolására.

Nem igazán értettem hová lehetne innen fejlődni? Az is furcsa volt, hogy mit keres egy ilyen kamera egy mobiltelefonon? A telefont akkoriban telefonálásra használtuk, és ez a készülék, erre a célra tökéletes volt. A mai napig visszasírom a méretét és a heti 1-2 töltést. 

Az ún. internetes közösségi élet - bár létezett - teljesen más volt, mint manapság. Magyarországon az IWIW tartolt, 2004-től éledezett a Facebook, de képek küldözgetésében még az MMS volt az uralkodó vagy az E-mail, de utóbbi nem volt jellemző a mobiltelefon felületről. Az áttörést az érintőképernyős "okostelefonok" és az applikációk hozták el. 

2007 nyarán a legelső Iphone-ban még csak 2 Megapixeles kamera volt, de alig 3 évvel később a 4-es típusban, már 5 megapixeles volt a szenzor, ráadásul a kijelző is egészen élvezhető méretűre és felbontásúra növekedett. A 3,5 inches (89mm) képernyőátmérőjű, 960x640 pixeles felbontású képernyő már alkalmas volt arra, hogy mutogassuk egymásnak az értelmetlen és értéktelen tömegképeket. A versenytársak se aludtak sokáig, a 2011 elején bemutatott Samsung Galaxy S II már 108 mm-es képernyőátmérővel rendelkezett és a fő-kamerája 8 Megapixeles volt. 

Én és még néhány dinoszaurusz a végsőkig ragaszkodtunk hozzá, hogy a telefonon legyenek billentyűk, így egy rövid ideig volt szerencsénk élvezni egy Nokia E72-est. Nyilvánvalóan a BlackBerry inspirálta a fejlesztőket, de azoknál sokkal használhatóbbra és stabilabbra sikerült. Csodaszép és bonyolult készülék volt, amellyel gyönyörű képeket lehetett lőni. Sokkal jobbakat, mint pl. az Iphone 4-gyel.

E72-vel készített fotók (nyers)

A kijelző mérete és felbontása röhejes volt, de USB-n vagy SD kártyán le lehetett tölteni a képeket és normális kijelzőn lehetett bennük gyönyörködni. Feleségem egyik laptopján éveken át egy E72-vel készített háttérkép volt. Ezen a mobilon már voltak alkalmazások és az E-mail-eket is egész jól kezelte.  Ez volt a Nokia az egyik utolsó dobása, 2009 és 2012 között gyártották.  

Kb. ez volt az az időszak, amikor már a Facebook megkerülhetetlenné vált, és az Instagramm is bontogatta a szárnyait. Behozhatatlan előnnyé vált, hogy ugyanazzal a készülékkel tudok fényképezni, amivel egyben meg is osztom a létrehozott tartalmat. Érdekes módon a "normál" digitális fényképezőgépeknél még jelenleg sem alapértelmezett a wifi csatlakozási lehetőség.

A filmes (analóg) fotózás 1999-ben még szinte egyeduralkodó volt, jóval 30 millió darab feletti értékesítéssel. Ám alig 10 év alatt marginálisra töpörödött. 2010-ben a digitális technika piaci részesedése közel 99%-os volt, emellett a piac mérete döbbenetesen nagyra, 120 millió darabra nőtt. Ehhez képest tavaly (2021.-ben) mindössze 8,9 millió új fényképezőgépet dobtak piacra. Hogy ez mennyire kevés, azt jól mutatja, hogy utoljára a 70-es évek közepén vásároltak ilyen kevés fényképezőgépet, de akkor a Föld lakossága 4,2 milliárd volt a jelenlegi 8 milliárdhoz képest.

forrás

Hogy ez a trend jó vagy rossz, nem szeretném megítélni. Engem nem zavar. A mai telefonokba néha egészen elképesztő minőségű kamerákat építenek. A hozzá tartozó szoftverekkel pedig a fakezűek is csodákat tudnak alkotni. 

Ami egyértelműen pozitív, hogy a végtelenül gyorsuló és sekélyesedő tartalomfogyasztás kitermelte a maga ellenpólusát. Óriási igény van az elmélyedésre, "lelassulásra". Egyre többen fordulnak (én magam is) régi elavult technikák irányába. Bár ez egyfajta menekülés, nagyon sok haszna van. Segít megérteni az alapösszefüggéseket, türelemre és tiszteletre tanít.     

Az új digitális fényképezőgépek piaca talán még tovább szűkül, de a fotográfia, mint hobbi ettől még végtelen sok lehetőséget tartogat.