Egy régi projekt

7 évvel ezelőtt vettem egy használt makszutov-cassegrain rendszerű távcsövet. Úgy emlékszem 20 ezer Ft volt egy elég béna állvánnyal, de okulár nélkül.
Mivel nem fordította meg a képet, de brutál messzire látott - jó lehetett használni földi célpontok "ellen" is. (persze miután vettem hozzá okulárokat)
Akkoriban még nagyon lázba tudtak hozni a messze-hordó teleobjektívek. Ez pedig egy konkrétan 1200 mm-es gyújtótávolságú távcső.

Szerintem nem tartott 24 óráig, mire megszületett a döntés, hogy felszerelem a fényképezőgépemre, egy Canon EOS 550D-re, amit egy évvel korábban vettem. Fogalmam se volt róla, hogy ez egyáltalán lehetséges-e? Nem ismertem az Ebay-t, az Aliexpress-t, de talán még nem is volt ilyen választék átalakítógyűrűkből.
Elkezdtem járni a fotós- és távcsőboltokat. Meglepően kedvesen és segítőkészen álltak hozzá az eladók a problémámhoz. Valahogy a férfiak között az ilyen hülyeség egyfajta irracionális szimpátiát gerjeszt.
Előkerültek a menetfésűk és az esztergályos ismerősök telefonszámai a titkos fiókokból. Lelkesen adták az ötleteket, hogy milyen részekből, hogyan kellene megépíteni az adaptert.
Végül valóban egyedi megoldás született. Emlékszem, hogy az egyik szaki a lelkemre kötötte, hogy matt feketére eloxáltassam az alumínium gyűrűket - így kevésbé valószínű hogy valami kósza fénynyaláb becsillan. Így is tettem. 
Csudajó szerkezet született.

Ezen a fenti képen talán kivehető egy kis "kapcsoló" a távcső tubus jobb alsó részén. Annak a segítségével át lehet váltani, hogy az okuláron keresztül lássam a képet, vagy a kamerával.

Sajnos csak néhány fotót sikerült megtalálnom azok közül, amelyeket ezzel a szerelvénnyel csináltam.
Ahhoz viszont pont elég, hogy az erejét "demonstráljam".
Az első képet egy sima EF 55mm-es obival "lőttem".

55 mm

ezt pedig ugyanoda a szörnyeteggel:

talán 1200 mm?

Azért az jól látszódik, hogy ez nem egy minőségi objektív. Nyilván nem fényképezésre találták ki. Elég erős a kromatikus aberráció, és úgy általában a kontrasztok és a színek se túl élénkek.
Az "asztrofotók" közül egyelőre csak egy közepesen béna Hold fotót találtam:

 
Egyébként rettenetes volt használni. Stabilizátor nyilván nincs a cuccban. A fényerő nem állítható, cserébe iszonyúan kicsi. A fókuszálás egy igazi agyrém. A legkisebb mozdulatra is képes kicsúszni az éles zónából (annak ellenére, hogy tűhegynyi a rekesz). A saját állványa nem igazán stabil, másra meg nem lehet rátenni. Annyira hosszú a gyújtótáv, hogy pl. padlón állva a lépések okozta rezgések is kezelhetetlen rángatózásnak látszódnak a keresőben.
Mindezekkel együtt imádtam ezt "projektet". Ez volt az első "szereljünkazobjektívhelyérevalamit, aminemodavaló" próbálkozásom, és végül is működött.
Ha rájövök, hogy hová pakoltam el a távcsövet, azonnal felrakom az M100-ra.

Természetesen nincs az az extrém ötlet, ami ne jutott volna eszébe már valaki másnak is és általában jóval korábban. Sőt, a fenti "értelmetlen" látószögű barkácsobjektívhez kísértetiesen hasonló szériagyártású termék készült a Szovjetunióban (hol másutt?) Az MTO 1000 A nevű agyrém pont olyan praktikus mint az én makszutovom. Lásd pl. ebben a videóban: videó
Érdekes, hogy az aktuális használt ára elég szélsőséges keretek között mozog. Kb. 250 és 1000 Euró között.